Aki ismeri, jól tudja, hogy a merengés nem tartozik gyermekem kedvelt tevékenységei közé. Gyakorlatilag szinte sosem ül a fenekén, nemhogy nézne mozdulatlanul egy pontra. Valahogy így lett kódolva. Valaki tett bele egy "sose le nem merülő" elemet, így alvásidejét kivéve turbó fokozaton cikázik lakásban, játszótéren, parkban, akárhol... Talán csak akkor áll meg egy-egy pillanatra, amikor kakaója mellé a Thomas, a gőzmozdony című DVD-t tálalom vagy a Szezám utca megy a Minimaxon. Ezek néha hatásosak. Egyszer egy héten viszont megtörik az átok. Minden szerdán este, azonos időben az én drága Fiam hipnózisba kerül. Megbabonázva leül a padlóra kikészített párnácskájára és röpke 8 percig bámulja a televíziót. Nem mozdul. Levegőt is alig vesz. Történhet körülötte bármi, a fejem tetejére is állhatok - ő delejezve csak néz. Nézi a skandináv lottósorsolást. Már akkor gyűlöltem ezt a műsort, amikor szerkesztettem az Aktívot és szerdánként emiatt a műsor miatt kezdtünk később, rengeteg nézőt veszítve el ezáltal. De most szeretem a skandináv lottósorsolást. Nem hiszem, hogy Klausmann Viktor van ilyen hatással Samura, azt sem gondolom, hogy a néha feltűnő idióta rénszarvas lenne a megoldás kulcsa.... Nem tudom. De mindegy is. Sőt, azt hiszem édesanyám tanácsára jövő szerdán felveszem a műsort, aztán utána is, meg utána is. Jól fog még az jönni!
